Badacsony
A község a Balaton nyugati medencéje északi partvonalának középpontjában fekszik. A település legnagyobb látványossága maga a Badacsony, amely félszigetszerűen nyúlik be a tóba. A hegy alakja és geológiai emlékei világosan mutatják a vulkánikus hegyek kialakulásának menetét. A felső vulkáni kúpra egy likacsos anyagú bazaltsüveg került. A népnyelv "kenyérkőnek" nevezi ezt a gőzök, gázok által hólyagossá tett bazaltfajtát. A leggyakoribb bazaltformáció az oszlop, ezek a "bazaltorgonák" érdekes látványosságok.
A településről szerpentin alakban több turistaút vezet a hegyre, és aki nem sajnálja a fáradságot, 1 óra alatt felérhet az 1961-ben épített Kisfaludy-kilátóhoz. A séta közben olyan gyönyörű természeti alakzat látható, mint a "Rózsakő", amely egy lapos, szív alakú bazalttömb. A népi hiedelem szerint, ha erre a kőre egy fiú és egy lány a Balatonnak háttal leül, még abban az évben házasok lesznek.
A feltárt régészeti emlékek bizonyítják, hogy már az i.e. III.
és II. században kelta települések voltak itt és a környéken.
A település a török háború során többször elpusztult és véglegesen csak a XVIII.
században népesedett be.
A lakosság egy része halászattal foglalkozott, nagyobbrészt azonban szőlő- és gyümölcstermesztéssel. A település a badacsonyi szőlő- és bortermelés központja. Itt csak a bortörvényben feltüntetett badacsonyi szőlőfajtákat termelik: a kéknyelűt, a szürkebarátot, a badacsonyi muskotályt, a furmintot és a rizlinget.
Badacsonyt méltán nevezik poézis övezte tájnak. Talán nincs is az országnak még egy olyan tája, amelyről ennyit írtak volna: Jókai a magyar Olymposznak, költők tárgyának és tanyájának nevezi.